A globális klímaváltozás kérdésével együtt került előtérbe az erdei ökoszisztémák széntárolási képessége. Az erdőkben lekötött szén egyrészt a felszín feletti növényi részekben, másrészt a talajban halmozódik fel. A talajban lévő dendromassza (tuskó, gyökérzet), valamint a humuszos feltalaj és az ásványi talaj szerves anyagának széntartalmáról – egzakt és kellő számú mérési eredmény hiányában – csak becslések állnak rendelkezésre. A talajban tárolt szén mennyiségének meghatározása kiemelkedő jelentőségű, mivel az erdei ökoszisztémában a talaj az a komponens, amely a szénmegkötés szempontjából – a holt szerves anyag és humusz-anyagok felhalmozódása által – végleges nyelőként (sink) funkcionál. A talajban tárolt szén mennyisége, a hazai átlagos erdei ökoszisztémákban, lényegesen meghaladja a földfelszín felett a növényzetben tárolt szén mennyiségét.
A globális klímaváltozás miatt bekövetkező időjárás változás (pl. csapadékmennyiség, hőmérséklet) alapvetően átalakíthatja a talajokban lejátszódó széntárolási és szénkibocsátási folyamatokat. Hazánkban különféle klimatikus körülmények között már ma is lényeges különbség van a talajokban felhalmozódott humusz anyagok mennyiségében és minőségében, ami eltérő talajtípusok kialakulását eredményezheti.
