2.1. Vas megye természeti adottságainak értékelése a talajból és a talajvízből kinyerhető hőenergia szempontjából
A kutatási program célja a környezeti adottságok felmérése, és egy olyan tematikus térkép elkészítése, amely segítséget nyújt abban, hogy a felhasználók ki tudják választani a számukra optimális technológiát.
A talaj a felszínére érkező sugárzó energiahatására melegszik fel (Vas megye területén ez átlagosan 4300 J/m2), illetve a kisugárzás hatására hűl le. Ezt az energia háztartást számos környezeti tényező befolyásolja, s ezáltal befolyásolja a talajból kinyerhető hőenergia mennyiségét, illetve gazdaságosságát is.
A környezeti tényezők vizsgálata során talajklíma méréseket végzünk, amelyekkel a következő kérdésekre keresünk választ: hogyan befolyásolja a domborzat, a vegetáció, a talaj genetikai és fizikai félesége, nedvességtartalma a talajklímát, a felszínalatti mélység, az idő és a levegő hőmérséklete függvényében?
A talajvízből történő hőtermelés során a hőmérséklet ingadozás mértéke függ a talajvíz mélységétől, a talajvíztartó kőzet és a talajvíz feletti kőzet hővezető képességétől – s kisebb részt a hő kapacitásától -, a talajvíz ásványianyag-tartalmától, áteresztőképességétől.
Meghatározzuk a talajvíz felszínalatti mélységét, és vízhozam méréseket végzünk. Vizsgáljuk a talajvizek ásványi anyag tartalmát.
2.2. Az időjárási helyzetek potenciális szélenergiájának területi eloszlása Északnyugat-Dunántúlon
A szélenergiát hasznosító berendezések telepítése előtt feltétlenül szükséges a potenciális szélenergia területi eloszlásának ismerete. Ez a szélsebesség mérésével számítható. A szélsebesség mérésére több módszer áll rendelkezésre, és mindegyikkel meghatározható egy adott területre specializálható széltérkép. Kidolgozzuk azokat a módszereket, melyek innovatív módon használhatók lennének a szélfarmok telepítésekor végzendő tervezési és megvalósítási fázisban.
A szélsebesség átlagos napi menete a különböző időjárási helyzetekben (Péczely-féle makro szinoptikus, Puskás-féle fronttípusok), és a különböző további jellemzők napi menete alapján területi extrapolációt végzünk, ezek alapján az egyes időjárási helyzetekre vonatkozó széltérképeket szerkesztünk.
2.3. Napenergia-hasznosítás hatékonyságának javítása és alkalmazhatóságának vizsgálata a Nyugat-Dunántúli Régióban.
A globális energiaválság és az ezzel összefüggő klímaváltozás következtében a megújuló energiák felhasználása és elterjedése elkerülhetetlen. Az elterjedés akadálya elsősorban gazdasági jellegű. A napenergia hasznosítás már ismert módjainak hatásfokjavítása jelentősen növelheti azok gazdaságosságát, ezáltal gyorsíthatja elterjedésüket.
A kísérleti fejlesztés célja olyan eszköz kialakítása, amely a napkollektor, vagy bármely napenergiát felhasználó rendszer felületére több hőmérsékleti sugárzást szállít. Az előzetes modellezés és modellkísérletek alapján olyan Fresnel-lencse és egyéb optikai eszközök kifejlesztését tervezzük, amelyek egy adott irányítású felületre megnövelik az IR sugárzás beesési szögét és ezzel a hasznosítható hőenergiát.
A fejlesztés eredményei a már meglévő, napenergiát hasznosító eszközökre felszerelhető, tartós, csökkentett gondozási igényű, olcsó, egyszerűen alkalmazható hatékonyságnövelő kiegészítő egységek lesznek
