1.1. Klíma és extrém események, valószínűsíthető szcenáriók
Az IPCC eddigi jelentései a globális klimatikus változásokra vonatkozó kutatásokat egyre finomabb felbontásban és egyre több megismert ható tényező figyelembe vételével összegzik. Napjainkra több tudományos műhelyben készülnek regionális klímamodellek, amelyek a Kárpát-medencére vonatkozóan nem mutatnak egybehangzó trendeket. Az újabb szempontok és ismeretek figyelembe vétele a várható változások irányára, sebességére és mintázatára vonatkozóan gyakran inkább a bizonytalanságot növelik, mint a bizonyosságot. Az újabb modellek egyre igényesebbek a bemenő paraméterek tekintetében. A hőmérséklet és csapadék éves, évszakos, havi átlagainak vagy összegeinek trendjein túl az egyik legszembetűnőbb jele a változásoknak az extrém időjárási jelenségek egyre gyakoribb megjelenése, amelyeknek mind a detektálása, mind pedig a ható tényezők feltárása, a tendenciáik megismerése az ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk miatt igen fontos.
A változások tendenciáinak megismerése segítheti a kedvező tájszerkezet kialakítását, a klimatikus terepmodelljeink finomítását. Az erdészeti klímahatárok elmozdulásának a sebességének megismerése elősegíti a helyes fafajpolitika kialakítását, és előre jelzi azokat a területeket, amelyeken a klimatikus stressz várhatóan fellép. Ugyanígy hozzásegítenek ezek az eredmények a mezőgazdaság klimatikus perspektíváinak megismeréséhez.
1.2. Vegetációtípusok (biol. aktív felületek) reakciója a klímára: energiamérleg, albedo, és más paraméterek változása
A földfelszín és a légkör kapcsolatának tanulmányozása egyidős a mikroklimatológia kialakulásával. A felszínen megjelenő növényzet és a planetáris határréteg között dinamikus egyensúly jön létre, amelynek megbomlása az ökoszisztéma átalakulását, majd új környezeti rendszer kiépülését eredményezi. A klímaváltozás következtében erre már napjainkban is több példát találunk. A jelenség a klímahatárok elmozdulása következtében alakul ki elsősorban, de okozhatja a faállományok pusztulását a helytelen, többnyire túl optimista fafajmegválasztás, amelyhez hasonló hibát a növénytermesztő is elkövethet. Az aktív felszín és a légkör közötti interakciók megismerése az agrometeorológiai obszervatóriumokban és az erdészeti mikroklíma kutatóhelyeken már régóta folyik, de igen sok érdekességet tartogat még számunkra. Ezen a téren fontos minél több saját eredménnyel rendelkeznünk, mert a változások tendenciái a Kárpát- medencében mások, mint Európa más tájain.
A mérési eredmények segítségével modellezni lehet a faállományokban lezajló mikrometeorológiai folyamatokat, illetve adaptálni, finomítani a már meglévőket. Az erdőfelszín meteorológiai tulajdonságai pontosításával a regionális klímamodellek előrejelzési biztonsága javítható.
1.3. Az erdőborítottság visszahatása a regionális klímára
A klíma-modellek döntő mértékben fizikális paraméterekre épülnek. A klímahatásokat fogadó táj felszínét elsősorban, mint passzív felület kezelik – a biotikusan aktív felület regionális szintű kölcsönhatására vonatkozólag nagyon kevés konkrét információ áll rendelkezésre. Jelenlegi elképzelések szerint az erdősültség Magyarországon tovább fog növekedni. Nincs ismeretünk viszont arról, hogy tájaink erdősültségének fokozódása a klimatikus feltételek szempontjából valójában „mit ér”.
Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alapján egyértelműen eldönthető lenne az erdősültség szerepe a klímaváltozás hatáskorlátozásában, ezért a vizsgálat a támogatási stratégia, a távlati területhasználat tervezés szempontjából értékes információkat szolgáltathat.