1.1. Környezeti változások hatása a felszíni formákra
1.1.1. Karsztos formák átalakulása
A felszíni formák változását, fejlődését, átalakulását a felszínformáló erők okozzák. Adatok utalnak arra, hogy napjainkban a társadalmi hatások, ill. a klímaváltozás bizonyos felszíni folyamatok intenzitását megváltoztatják és így a felszíni formák átalakulását felgyorsítják. E változások nyomon követésére két felszíni jelenségtípust választottunk ki: a folyómeder változásokat és a fedett karsztos mélyedések átalakulását.
Az oldódásos töbrök és a fedett karsztos töbrök mélységei topográfiai térképekről leolvashatók. Az ismert mélységű formáknak a mélységét újramérjük. A töbrök mélység csökkenéseiből és az elfedett talajokra települt üledékvastagságból a feltöltődés sebességét határozzuk meg. Ennek és a formák vízgyűjtőjének az ismeretében következtetünk a vízgyűjtők területén végbement lepusztulás mértékére és sebességére (a talaj- és a fedőüledék eróziójára).
1.1.2. Környezetváltozások és a vízhálózat változásai
Geomorfológiai és hidrográfiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kárpát-medence vízhálózata néhány évtized, vagy évszázad alatt is jelentősen módosul. A vizsgálat aktuális légifotók és korábbi dokumentumok (légifotók, térképek, egyéb felmérések) egymásra vetítéséből áll, amelyet terepi mérések egészítenek ki. A különböző korú és egymásra helyezett dokumentumok medereltérését meghatározott helyeken terepi felmérés követi. Fontos terepi feladat az eltérő korú felmérések közös tájékozási pontjainak bemérése, mely lehetővé teszi a térképek egymásra helyezését. Az így kialakult dokumentumok segítségével meghatározható a mederváltozás mértéke, illetve értékelhető az antropogén beavatkozás (mederrendezés) eredményessége.
Az adatok alapján elválaszthatók a mesterségesen kialakított és a természetesen fejlődött mederszakaszok, illetve elvégezhető a kialakító folyamatok összehasonlítása is.
Hasonló módszerrel elemezhető a települések alakváltozása és kiterjedésének módosulása is. A vizsgálatok segíthetik a jelenlegi folyópartok mentén fekvő tájak hasznosítását és az emberi beavatkozás mértékének helyes meghatározását.
1.2. Klímaváltozás és környezeti rekonstrukció sekély-tavi üledékekben
A klasszikus paleolimnológiai vizsgálatok időskálája az utóbbi néhány tízezer évre terjed ki, a fiatalabb korokról csak durva információt ad. A paleolimnológiában az utóbbi években terjed az a finomabb információt adó módszer, amely során a különböző szubfosszilis maradványok segítségével próbálják detektálni a klímaváltozást, és rekonstruálni a víztestet ért antropogén hatásokat. A kutatás során egy kiválasztott sekély víztér (Balaton, Kis-Balaton, tiszai holt-meder) üledékrétegsorának szubfosszilis maradványaiból un. transzfer függvény segítségével rekonstruálni a paleolimnológiai környezetet.
A cladocera maradványok vizsgálatával új, előzőleg a hagyományos módszerekkel meg nem szerezhető információval lát el bennünket a Kárpát-medencében tapasztalható klímaváltozásokat, ill. az emberi hatásokat illetően.
1.3. Ősföldrajzi változások vizsgálata és veszélyforrások kutatása a dunai magas part mentén
Vizsgálataink célja dunai magas parti löszszelvények részletes rétegtani és granulometriai kiértékelése alapján a szelvények környezetére vonatkozó, az utóbbi 2,5 millió év során bekövetkezett ősföldrajzi (ősdomborzat, őséghajlat stb.) változások megállapítása, ill. a lösz–paleosol sorozat őséghajlat-változásokat jelző értékei alapján következtetések levonása a jelenlegi és a jövőbeli éghajlat-ingadozások trendjének megállapítása céljából a terület tájhasználat-változására vonatkozóan.
A terület „veszélyforrásainak” kutatásában a felszínmozgásos jelenségek közül a csúszások és az omlások vizsgálata az egyik legfontosabb feladat. Hazánkban e mozgások az egyik leggyakoribb és legtöbb kárt okozó „veszélyforrások”. A károk nagysága mind mezőgazdasági szempontból, mind pedig az épület-, létesítmény-, út- és vasútkárok szempontjából igen tetemes. Feladatunk a part menti szelvényleírásaink és szelvény kiértékeléseink alapján, ill. részletes és gyakori terepbejárásokkal a csúszásokat és omlásokat előrejelző repedések, szakadási ívek megfigyelése.
Várható eredmény: a jövőbeni éghajlat-ingadozás trendjére történő következtetés a tájhasznosítás szempontjából (a lösz–paleosol sorozat őséghajlat-változásokat jelző értékei alapján), a „veszélyforrások” közül a felszínmozgásos jelenségek (csuszamlások, omlások stb.) jellemzése.
