2.1. Rendszerbiológiai vizsgálatok az erdei fák ontogenezisének különböző szakaszaiban
A fafajok természetes felújulása fontos szerepet játszik az egyre népszerűbb természetközeli gazdálkodási módszerek alkalmazásánál. A felújíthatóság előfeltétele, hogy a faj csíracsemetéi a kezdeti környezeti stresszt túléljék. A szárazságstressz, hidegstressz és hőstressz lefolyásának nyomon követése enzimkorrelációs vizsgálatokkal indikátorok kidolgozását teszi lehetővé.
Biokémiai vonzatai vannak annak a kérdéskörnek is, amely a stresszhatások következtében előálló faanyag-minőségromlással kapcsolatos. Európaszerte komoly problémákat okoz pl. a bükk faanyag elszíneződése (álgeszt), amelyre eddig a kiváltó okot nem azonosították. Az egészséges és anomáliásan gesztesedő erdei fák (bükkálgeszt, tölgy gyűrűs gesztesedése) évgyűrűinek kémiai vizsgálata: elemtartalom, reflexiós spektrum analízis, GC-MS mérések. Elemezzük a kapcsolatot a klímaváltozást bizonyító ismert meteorológiai adatok, valamint a kémiai anyagtartalom és paraméter értékek között. A méréseket 60-100 éves tartományban tervezzük elvégezni.
2.2. Szárazság stressz tűrés indikációja sörárpa tesztnövényen
A szárazság stressz élettani következményei, a stresszt indikáló biokémiai folyamatok a növényvilág széles körében általánosak. A mezőgazdasági növényekkel végzett tesztek lényegesen könnyebb feltételekkel végezhetők, eredményeik sok tekintetben általánosíthatók a nehezebben kezelhető fás növényekre. Az elemzések során a sörárpa, mint indikátor növény kerül összehasonlításra a vizsgált fás növényekkel.
A stressztoleráns sörárpa esetében a stressz hatások felismerését a szokványos nemesítési módszereknél hatékonyabban biztosítja a bioassay módszer, melynek alapelveit a Gabonatermesztési Kutató Kht-ben dolgozták ki, működését és használhatóságát OMMI kísérleti adatokon és 3 éves laboratóriumi és szántóföldi kísérletekkel teszteltük és bizonyítottuk.