A tervezett projekt célja az előre jelzett klímaváltozás hatásainak elemzése, és megfelelő stratégiai lépések kidolgozása a mező- és erdőgazdaság, a rurális térségek vonatkozásában. Ezt a területet a klímaváltozás egyrészt fokozottan érinti, másrészt pedig a várható reakciók előrejelzése számos tényező kölcsönhatása miatt rendkívül nehéz.
A klimatikus előrejelző modellek működését még ma is döntően élettelen környezeti paraméterek határozzák meg, és a biológiailag aktív felületek válaszreakciójáról, és különösen a klímát befolyásoló szerepükről a szükségesnél pontatlanabb információk állnak rendelkezésre. Az élő rendszerekre általánosan jellemző a nemlineáris és kaotikus viselkedés és a nagymértékű inercia (a válaszadás késleltetése). Ez különösen igaz az erdei ökoszisztémákra, amelyek a klímaváltozást előidéző sugárzási kényszer komponenseinek jó részét direkt vagy indirekt módon befolyásolják. A kutatás során szerzett adatokkal a modellek korrigálhatók, ami pontosabb előrejelzésekre adhat lehetőséget.
Az éghajlatváltozást előidéző tényezők közül az erdei ökoszisztémákban lekötött szén sorsa részletesebb kutatásokat igényel azért, mert jelenleg világszerte nagy bizonytalansággal becsülhető az erdő széntároló funkciójának jövője (ehhez tudni kell, hogy az erdőkben lekötött szén mennyisége meghaladja a teljes légköri szénmennyiséget!). Különösen érvényes ez a bizonytalanság az olyan ökológiailag labilis térségekre, mint az erdős-sztyep határövezet, ahová Magyarország nagy része is tartozik. Feltáratlan az erdőtalajokban kötött szén tényleges mennyisége és az éghajlatváltozástól függő oxidálódásának és felszabadulásának mértéke. Még ennél is kevesebb információ áll rendelkezésre a fából, cellulózból előállított ipari termékek szén körforgalomban betöltött szerepével (életciklusával) kapcsolatban. A projekt ezekre a kérdésekre is választ keres.Az erdőgazdálkodást a várható környezeti változások közismerten súlyosan érintik a rendkívül hosszú, alkalmasint évszázados termesztési ciklusok miatt. Bár Európa szerte alapos elemzések készültek már az eddig észlelt növekedési trendváltozásokról, ezek érvényessége az elterjedési határok közelében nagyon kérdéses. Az itt érvényesülő különleges alkalmazkodási mechanizmusok miatt indokolt a várható produkció minél sokoldalúbb elemzése. Az ebből levonható következtetések helyet kell kapjanak a közép- és hosszútávú stratégiákban.
A mezőgazdasági termelés helyzete és kilátásai nem kevésbé igénylik az összehangolást a klímaváltozás hatáskorlátozásának szempontjaival. Nyitott kérdés a biotikus alapú megújuló energia termelésének optimális volumene az élelmiszerellátás előrevetített krízise miatt. Ezért a bioenergia termelés technológiai fejlesztése, és a mezőgazdasági termelési potenciál precízebb, ugyanakkor energia-hatékony hasznosítása alapkérdés. A projekt súlypontosan kíván foglalkozni ezzel a kérdéskörrel is.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a környezeti tényezők által meghatározott biológiai potenciál változása, bár közvetlenül a területhasználat, vagyis a mező- és erdőgazdasági hasznosítás módját determinálja, közvetetten a vidéki térség, azaz a tájak struktúráját és ökológiai funkcióit változtatja meg. A környezetváltozás a természeti és társadalmi környezet és a megújuló energia potenciál keretfeltételeit is befolyásolja. Az ebből adódó gazdasági – társadalmi és tájhasználati változások teljes körének feltárása meghaladja a projekt lehetőségeit, azonban kísérletet teszünk arra, hogy az előrejelzések alapján megfogalmazzuk a várható trendeket, amelyek más, döntően ökonómiai és szociológiai kutatások számára kínálhatnak tényszerű kiindulási alapot. És nem utolsó sorban nélkülözhetetlen konkrét háttér információt is kínálnak a felelős, jövőt építő politikai döntésekhez.
A projektben tervezett feladatok végrehajtását számos hazai és EU finanszírozású forrás segíti, amelyek kapcsolódó részfeladatok kutatását támogatják. Ezek közül kiemelendő az EMK Környezettudományi Intézetében működő NEESPI Délkelet-európai Klímahatás Kutató Központ, amelyet a NASA és az Orosz Tud. Akadémia közreműködésével 2009-ben hozott létre a TÁMOP projekt vezetője.
Megválaszolandó kérdések:
- A projekt a felvetett kérdéseket öt tematikus alprogram keretében vizsgálja, amelyek szervesen összefüggnek egymással:
- A klímaváltozás hatása az erdei ökoszisztémák ökológiai feltételeire és diverzitására;
- A klímaváltozás hatása az erdőállományok produkciójára, a felkészülés stratégiai és technológiai kérdései;
- A klímaváltozás hatása a faanyag minőségére, a faipari technológiákra és a szén-mérlegre;
- Biotikus eredetű megújuló energiahordozók fejlesztése;
- Abiotikus rendszerek: Természeti és társadalmi környezet, megújuló energia potenciál és a környezetváltozás.
Az előre jelzett klímaváltozás prognózisában rejlő bizonytalanságok miatt a projekttől nem várható minden részletre kiterjedő, pontos válasz a következő évtizedek nyitott gazdaságpolitikai, társadalmi és természettudományos kérdéseire. Egy lényeges kérdésben a projekt előrelépést ígér: ez az agrár-erdészeti ágazat, tágabban a rurális térség jövőbeli potenciálja problémakörének átfogó, sokoldalú és transzdiszciplináris kezelése, amely a gazdaságpolitikai döntések előkészítéséhez elengedhetetlen. Az eddigiekben elkülönítve kezelt kérdéskörök összehangolt szintézise megkönnyítheti az egyébként rendkívül nehéz optimálást, a gyorsan változó gazdasági és társadalmi érdekek aktualizált összehangolását. Másrészről az alprogramok részeredményei beépülhetnek az innovációs transzfer folyamatokba.
